Hamarosan karácsony

Az ember míg gyerek, nagy izgalommal várja a KARÁCSONYT....így csupa nagy betűvel. Az én gyermekkoromban nem voltak még plázák, multik, akik már október közepén képesek a karácsonyi hangulatot "lelőni". Nálam akkor kezdődik el minden, amikor esik annyi hó, hogy ha a járdán sétálok, ropog a talpam alatt, és az autóba beülve bekapcsolom a rádiót, rögtön a szokásos karácsonyi klasszikusok ütik meg a fülemet. Igaz mostanában nem kényeztet minket a természet a fehér karácsonnyal, de én minden évben újra reménykedem, hogy na talán idén, mégis csak...hiszen úgy az igazi. Mondom ezt én, aki nagyon fagyos, utálja a hideget, a havat. De legfőképp azért okozna örömet, mert amióta én is Anya vagyok, tudom, hogy a gyerekeknek nincs is annál nagyobb élmény. Már alig várom, hogy jó kis forrócsokival, vagy habos kakaóval rontsam el őket, engem meg az én drága férjem utolérhetetlen forralt bora kényeztessen, vagy sétálhassunk a hangulatos karácsonyi vásárokban, hogy utána beüljünk valahová melegedni egy kávéval, teával.

Évekkel ezelőtti karácsonyi élményem: Győrben, a sétáló utcán volt egy kis üvegfalú "bódé". Sokszor jártunk ott a férjemmel, akkor még gyermekek nélkül, mert isteni finom puncsot lehetett kapni. Egy alkalommal le is ültünk kicsit melegedni és nekünk az ott üldögélő, nézelődő vendégeknek felszolgáltak a finom meleg italok mellé egy szelet zsíros kenyeret, lilahagymával....mint a "ház ajándéka" . Mondanom sem kell, meg voltunk lepődve, ám nagyon jól esett mindkettőnknek. Hát ez is jó még a karácsonyban. :)

Na de visszatérve az ünnepi készülődéshez. Az idei évben én is hamarabb nekiálltam a varrogatásnak, mivel drága fiam Balázs, nem szerette már a hasamban sem, ha sokat ültem a varrógépnél....amióta pedig itt mászkál mellettünk, azóta meg pláne.
Íme tehát itt van néhány karácsonyi dekoráció, még nem az eredeti helyén. Reményeim szerint, új gazdára találnak majd (erről egy későbbi bejegyzésben :D), amelyik pedig itt marad, a mi lakásunk dísze lesz:

Vidám karácsonyi mackók