Viszlát 2012, üdvözöllek új év

Az év utolsó napja...mindig furcsa érzés visszatekinteni az elmúló időszakra. Gyorsan elment ez is, sok izgalmas eseménnyel, többek között drága pici fiam születésével. Azóta már itt álldogál mellettem az asztalba kapaszkodva, próbálkozva az első lépésekkel...és nem is sorolnám a többi rengeteg sok jó és kevésbé jó dolgot ami történt velünk. De mindig pozitívan állunk a jövőhöz.

A következő évre sok tervem körvonalazódik, így bár eddigi életem során sosem, de azt hiszem idén teszek új évi fogadalmat.

Tehát hajrá tervek, ötletek be nem fejezett munkák. Éljen 2013. 

Nagyon boldog, egészséges pozitív új évet kívánok mindenkinek. Ahogy azt egy nagyon kedves ismerősömnek írtam, mindig csak egy kicsivel legyen jobb mint az elmúló év....és akkor már nagy gond nem lesz. :D

forrás: google

Még néhány karácsonyi darab

Boldog Karácsony!

Sajnos az idén elmaradni látszik a fehér karácsony, pedig a tegnapi nap folyamán még felcsillant a remény. :)

Reményeim szerint az új évben kicsit pörgősebben szeretnék dolgozni és sűrűbben jelentkezni. Még a tervek kristályosodnak, egyenlőre nem kiabálnék el semmit. ;)

Szóval kedvenc számommal - ami nélkül szerintem nincs is Karácsony - szeretnék, boldogságban, szeretetben teljes Karácsonyt kívánni mindenkinek.


Remélem jövőre ugyanitt!

Karácsony ismét

Végérvényesen elkezdődött a karácsonyi készülődés. Lassan jönnek a kérések is, igyekszem utolérni magamat varrás terén, ami nem mindig sikerül, tekintve, hogy a varrógépem a szerelőbácsinál állomásozik. De amit lehet csinálom kézzel, gyorsan amit tudtam összevarrtam, amihez feltétlenül a gép szükségeltetett. Itt is van egy ilyen darab, egy nagyon kedves barátnőm kért az Ő cuki fiacskájának varrott adventi naptárt. Mivel ez azonban december 1-től aktuális, hamar elkészítettem neki, jó kis zsebekkel melyek sok mindent el tudnak rejteni. Drága Nikim, használjátok szeretettel :)

 

 

 

 

 

 És készült még - szintén kérésre - ovis ünnepségre "karácsonyfadísz-mézi". A kis csizma prototípus lett, csak mutatóba, így Ő itthon marad nálunk és a mi karácsonyfánkat fogja ékesíteni.

Hamarosan érkeznek még szívecskék névvel, karácsonyi dekorációnak...de a hétvégén gyorsan még mi is feldíszítjük a lakást.

Hamarosan karácsony

Az ember míg gyerek, nagy izgalommal várja a KARÁCSONYT....így csupa nagy betűvel. Az én gyermekkoromban nem voltak még plázák, multik, akik már október közepén képesek a karácsonyi hangulatot "lelőni". Nálam akkor kezdődik el minden, amikor esik annyi hó, hogy ha a járdán sétálok, ropog a talpam alatt, és az autóba beülve bekapcsolom a rádiót, rögtön a szokásos karácsonyi klasszikusok ütik meg a fülemet. Igaz mostanában nem kényeztet minket a természet a fehér karácsonnyal, de én minden évben újra reménykedem, hogy na talán idén, mégis csak...hiszen úgy az igazi. Mondom ezt én, aki nagyon fagyos, utálja a hideget, a havat. De legfőképp azért okozna örömet, mert amióta én is Anya vagyok, tudom, hogy a gyerekeknek nincs is annál nagyobb élmény. Már alig várom, hogy jó kis forrócsokival, vagy habos kakaóval rontsam el őket, engem meg az én drága férjem utolérhetetlen forralt bora kényeztessen, vagy sétálhassunk a hangulatos karácsonyi vásárokban, hogy utána beüljünk valahová melegedni egy kávéval, teával.

Évekkel ezelőtti karácsonyi élményem: Győrben, a sétáló utcán volt egy kis üvegfalú "bódé". Sokszor jártunk ott a férjemmel, akkor még gyermekek nélkül, mert isteni finom puncsot lehetett kapni. Egy alkalommal le is ültünk kicsit melegedni és nekünk az ott üldögélő, nézelődő vendégeknek felszolgáltak a finom meleg italok mellé egy szelet zsíros kenyeret, lilahagymával....mint a "ház ajándéka" . Mondanom sem kell, meg voltunk lepődve, ám nagyon jól esett mindkettőnknek. Hát ez is jó még a karácsonyban. :)

Na de visszatérve az ünnepi készülődéshez. Az idei évben én is hamarabb nekiálltam a varrogatásnak, mivel drága fiam Balázs, nem szerette már a hasamban sem, ha sokat ültem a varrógépnél....amióta pedig itt mászkál mellettünk, azóta meg pláne.
Íme tehát itt van néhány karácsonyi dekoráció, még nem az eredeti helyén. Reményeim szerint, új gazdára találnak majd (erről egy későbbi bejegyzésben :D), amelyik pedig itt marad, a mi lakásunk dísze lesz:

Vidám karácsonyi mackók

 

 

 

 

 

 

 Újabb szivecskék

Néhány mostanában készült darab, mely már átadásra került és nagy  örömöt okozott. A első néhány képen egy nagyon kedves ismerős házaspár családja bővült egy ifjú hölggyel, így a már meglévő "névtáblát" bővíteni kellett az új névvel. Kicsit más formában, más színvilággal, olyannal mely most annyira kedves nekem:

A következőkben pedig ismét egy nászajándék, mely drága Húgom egy tündéri főiskolás csoporttársának készült,  aki talán az elsők között a szakról férjhez menésre adta fejét. Ezúton is sok szeretettel gratulálok drága Vivi, sok sok boldogságot nektek. A fotók már tőle érkeztek...

Hamarosan pedig már a karácsonyi készülődésről hozok fotókat...

Egykor és most...egy szék sorsa

Van nekünk egy hétvégi házunk, amolyan ha nincs semmi dolgunk kiszaladunk, takarítunk, füvet nyírunk (na jó, ezt nagyon ritkán műveljük, mert valaki mindig megelőz minket, mivel Édesanyám testvérével közös az ingatlan :D) meg néha sütögetünk is az udvaron. Ahogy az idő engedi....sajnos idén már nem. Na de nem is ez a lényeg. A ház anyai nagymamámé volt egykoron, és még akadnak benne kincsek jócskán. Imádom, a pincétől a padlásig. Nagyon öreg nagyon romos, de megígértem magamnak, hogy amit lehet igyekszem megmenteni belőle, mert annyira szép dolgokat találni és biztosan Édesanyám is nagyon örülne neki.

Elsőnek hoztam haza egy széket. Ősrégi, szépen kidolgozott, még emlékszem rá én is üldögéltem rajta a teatűzhely mellett a mamánál. A férjem nem volt boldog tőle, mert ez tényleg régi darab, szerinte nem is nagy szám, de én úgy gondoltam szuper lesz a varrógépemhez (igazi "kopott elegancia"). Kicsit rendbe szedem, kicsit lecsiszolom, lefestem és bekerül a helyére...igen ám, de mikor hazahoztuk akkor vettem észre, hogy sajnos az idő vasfoga, de legfőképpen a fa legnagyobb ellensége a szú, előszeretettel "fogyasztott" már belőle. Így férjem kemény ráhatására nem került be a lakásba, mert azzal érvelt, hogy nem akar új parkettát lerakni (megjegyzem, azért én boldog lettem volna, ha a mostani parkettánkat kénytelenek vagyunk, gyönyörű hajópadlóra vagy csak akár hasonló mintázatúra lecserélni :D).

Így a csodaszép székem maradt eredeti formájában, az erkélyen nagyon sokáig, árván. 1 hete azonban rendet raktam odakinn és végül megtalálta méltó helyét is, a kedvenc Erica  (azt hiszem ez a virág neve) virágom virágtartójaként.  Az ülőfelületére ráfért volna ugyan a javítás, de mivel nem használjuk úgysem rendeltetésszerűen, így gondoltam miért ne maradhatna ilyen.  És íme:

 

Én imádom! :)

Ovikezdés és szülinapi izgalmak

Írnom kell néhány szót az ovikezdésről, mert legnagyobb meglepetésemre, amennyire én izgultam miatta annyira simán ment. Hétfő reggel izgatottan (és nem mellesleg részemről kicsit tudatlanul) indultunk az oviba. 1. nap a rend szerint nem alszanak ott a kezdő ovisok, így ebéd után mentem a lányomért. Nagy volt a lelkesedés, hazafelé nem győzött mesélni, mi minden új dolog történt vele. Itthon aludt egy nagyon majd felkelvén rám nézett és feltette a kérdés: "Anya én miért nem aludhattam ma az oviba?" .......igazán szóhoz sem jutottam. :D Aki már élt át hasonló szituációt, az tudja miről beszélek. Így a hét második napjától teljesen és visszavonhatatlanul is ovis lett az én gyönyörű kislányom.

Aztán következett a újabb nagy esemény: a SZÜLINAP. Szombat buli, tortasütés, ajándékcsomagolás, dekorálás. Nagyon jól sikerült minden, a kívánságok nagy része teljesült, mind torta mind ajándék terén. Innen hoztam néhány képet:

A torta kívánságra Hello Kitty-s lett, 2 emeletes egyszerű, ám saját kezűleg készült. Ezt a feladatot sosem adnám ki a kezemből.

A buli helyszíne, és a dekoráció

Az ajándékok számával nem untatnék senkit, volt minden Barbie, Nyusziházba új lakó, ruhák, esernyő (mert most ez a legújabb őrület). Mint minden 3 éves mindennek nagyon örült, így egy újabb izgalmas nap után este alig bírtuk ágyba fektetni. :D

Bölcsis búcsú

Megvolt a könnyes búcsú a bölcsitől....bár igazán csak a felnőttek könnyeznek ilyenkor még, hogy lezárul egy korszak, és megint kicsit felnőtt lett a gyermekünk. Drága pici lányom még nem fogta fel igazán, és izgatottan - talán kicsit félve - várja a hétfői óvodakezdést. Őszintén szólva én is. De megpróbálok pozitív és bizakodó lenni, hiszen itt is jó helye lesz, vigyáznak rá.
Volt klassz buli, zenével tánccal, vittünk üdítőt, saját készítésű finom sütit a pajtásoknak és a gondozónéniknek, és Dorka nagy lelkesedéssel mesélte a Papának, hogy "képzeld Papa, volt buli a bölcsibe!"

Ígértem, hogy megosztom a búcsú ajándékokat, hát most ezek következnek.  A köszönetem és szeretetem kis töredékét sikerült ugyan kifejeznem velük, remélhetőleg tudtam olyan nagy örömet szerezni, mint amilyen lelkesedéssel készültek. 

A két legkedvesebb és legjobb gondozónéninknek egy-egy sminkes neszeszer, és egy-egy üveg házi müzli, csodaszép csatos üvegben, természetesen hozzávaló címkével a tetején "szeretettel Aminak és szeretettel Patinak Dorkától". Mindenféle földi jóval megtöltöttem, amit én is szeretek, remélem ízlik majd, a megajándékozottaknak is.
Az ötlet és a recept pedig innen: http://masnidekoracio.blogspot.hu/2011/12/muzli-ajandekba-diy.html

És nem utolsó sorban Dorkám is kapott búcsú ajándékot. Apró magyarázat: sokáig Minnie-egér függőség volt/van nálunk, ezért kapott egy nagyon cuki Minnie-s zoknit, és egy csodálatos emlék füzetet a mi drága Patinktól....itt is köszönet érte, így én mint Anya is egy kis belátást kaptam a bölcsődei időszakba...és ismételten sírás közepette eltettem lányom 18. szülinapjára, az én naplóm mellé. Remélem jó szívvel és örömmel fogja őket lapozgatni majd, és sok minden eszébe jut majd erről az időszakról.

 
Nekünk is hiányozni fogtok! :D

Utolsó nyáridéző hétvége

Csodálatos helyen jártunk a hétvégén kirándulni. Az ember nem is hinni, hogy másfél órás autózás után ilyen szép településen találja. Győrtől kb. 20 km-re találjuk a szlovák Nagymegyert, ahol többségében (mondhatni szinte mindenki) magyarok élnek....gondolom ezzel senkinek nem mondtam újat :)
Édesanyám a párjával nagyon sokszor vendégeskedett ebben a kedves kisvárosban, barátoknál. Mindig nagyon sok szép élménnyel tértek haza, hol csak pihenni, hol szülinapi buliba hivatalosan mentek és érezték jól magukat. Nagyon jó érzés volt most nekünk is ott lenni - sajnálatos módon már nélküle - de ahogy végig mentünk a kis utcákon, a fürdő előterében bámészkodva minden pillanatban azt éreztem, hogy ott van mellettünk, mosolyog és azt mondja: " ugye Beácska, mondtam én, hogy jó hely".

Kislányom élvezte a szabad levegőt, bújócskáztunk, futkározott, csavarogtunk és nagyon finom ebéd után, kicsit kifáradva, de boldogan jöttünk haza. Hamarosan újra megyünk, aki teheti menjen el nézzen körül, töltsön el egy kellemes hétvégét, gyönyörű termálfürdőben lubickolhat, és nagyon szép igényes szálláshelyek biztosítanak kellemes pihenést.

 A hosszú ujjú felső kicsit túlzás volt a 26 fokban, de mi felnőttek magunkat nem készítjük fel úgy, mint a gyermekeinket.

Majdnem igaziak...

...de így is nagyon "népszerűek" voltak

Kényszerszünet

Kicsit megrekedtem sajnos  a munkában, mert a kicsi fiammal együtt elkapott minket a nátha. Próbálkozunk kilábalni belőle, kisebb nagyobb sikerrel.
Azért néhány lépéssel közelebb vagyok a búcsúajándékok elkészítéséhez, de még nagyon sok apróság van hátra, ami időigényes és kézzel készülő munka. De egyenlőre a mozgás is nehezemre esik, pedig drága Balázsom ad nekem feladatot mindig. Szóval remélhetőleg hamarosan kész vagyok velük, hiszem október 15-től már nagy oviskislány lesz az én drága lánykám. Addig egy néhány fotó a múltból, csak, hogy ne legyen túl nagy a" szünet":

Húsvéti lógó Kishugimnak

Még egy húsvéti asztali dísz Tilda könyvből

Tilda angyalka

Tilda angyalka még szárny nélkül

2011-es karácsonyi dekor egy nagyon kedves ismerősöm kérésére

Internetről lesett ötlet alapján

Gyermekeim kosárkáinak a bélését készítettem én

Szintén internetes ötlet alakján, Dorkámnak a mappája

Lucának szeretettel