Karácsonyi angyaloknak szorgos munkában...avagy Barbie-ház indul!!

Varrás, dekorálás közben belevágtam egy nagyon nagy kalandba is. Dorkámnak Barbie házat hoz majd a Jézuska, amit egy nagyon kedves ismerősöm segítségével és hathatós, kemény munkájának köszönhetően sikerült megvalósítani. Péter ezúton is köszönöm, tényleg nagyon profi vagy/voltál/leszel, nem tudom meddig fogok még hálálkodni, de szokj hozzá... :D
Most következem én, a bútorozással. A fejemben már kialakult szinte minden, mi hogyan lesz, miből oldom meg. Nem szeretnék bele műanyag dolgokat tenni, próbálok összeszedni olyan tárgyakat, anyagokat amiknek ugyan más a funkciójuk, de fel lehet még használni őket. Természetesen itt is kifogyok az ötletekből néha, és Péter ismét kihúz a csávából...mert sajnos székre, asztalra nem nagyon volt alapanyagom. Vagy csak nem ugrott be igazán semmi, hogy miből is lehetne. Tudom, tudom az asztal még csak hagyján... na de remélhetőleg lesz minden.

A ház maga már festve van, 2 helyiség a négyből tapétás, ezek már készen, holnap a másik két helyiséget fogom tovább dekorálni. Hálószobába szőnyeg leragasztva, illetve varrtam egy kanapét a csajoknak szivacsból és textilbőrből. Nem lett csúcs-szuper, de ahhoz képest, hogy első próbálkozásom volt,  nem is túl rossz. :)   Íme...és hol máshol festenek a profik fehérre, mint a csokibarna szőnyegen........ :D :D

 

Már alig várom, hogy kész legyen, mert állandóan ezen kattog az agyam, meg hát kíváncsi is vagyok a végeredményre és a reakcióra meg főleg. Hétvégén azonban a szomszédban pihen a házikó, mert sajnos nem volt akkora szekrényünk amibe befért volna. :) Folyt. köv.

Adventi várakozás

Túl vagyunk a Mikuláson készülünk a Karácsonyra. Már nagyon várjuk... :) Nálunk már kb. 2 hete felkerült a lakásba a karácsonyi dekoráció, mivel évi második ablakpucolásomat megejtve, gondoltam nem mászok még egyszer létrára, így egy füst alatt elintéztem ezt is. Ennek egyetlen hátrányát ma fedeztem fel: még egyszer kell majd polcot törölgetnem. :) Üsse kő.... az ünnep kedvéért mindent :)

A kék adventi koszorú Hugikámnak, a lila egyik kedvenc barátnőjének készült. Nekünk idén nem lesz hivatalos adventi koszorúnk, lentebbi képen látjátok - bár nem látszik annyira a fénytől - de egy adventi díszünk van, a csoda IKEA kaspóba telepítve. Egyszerű, nagyszerű én szeretem, és hamar készen volt.

Bejárati ajtón, igazi illatos normand fenyőből

Kedvenc lámpásom téli díszben, cuki őzikével

Úgy imádom ezeket a pufók angyalokat :)

Ablak felett, a fűtés hője diszkréten lengetik a díszeket, este pedig olyan gyönyörűen csillognak az ablakon lévő fénytől

Gyertyafényben

Adventre készülve

Tavaly egy nagyon kedves ismerősöm az utolsó pillanatban kért meg, hogy készítsek neki adventi naptárt. Sajnos idő hiányában nem volt alkalmam hosszas tervezésre, így ez lett belőle:

Ebből az alapgondolatból indult aztán az útjára az idei darab, egy nagyon cuki és szépszemű fiúcskának, Bendegúznak. Anyukája kérése volt, hogy hóember legyen, 12*12-es zsebekkel. Huuhh gondoltam, akkor az nem lesz kicsi.... És valóban nem lett az... :) Nem volt könnyű a kivitelezés, nem vagyok még profi ilyen dolgokban, mint pl. fejből kigondolni és utána szabad kézzel megrajzolni a szabásmintát. Mivel azonban Zsóka adott nekem 1 teljes évet rá, ezért sikerült egészen jól összehozni, nagyon tetszett nekik is:

A méreteiről csak annyit, hogy mögötte állok és én tartom....tehát vagy én vagyok pici, vagy.... :D :D

Továbbá készült Bendegúznak egy meglepetés is, remélem hű társa lesz majd a mindennapokban.

 

Egy kis off... :)

Muszáj kiírnom magamból, mert még mindig az élmény hatása alatt állok. :) Bruno Mars koncerten voltunk....őrületes volt.  :) Mindig is szerettem a fiú zenéjét, de most aztán...nehezen találok rá szavakat.
Életemben először voltam az Arénában nagy koncerten, de ez azért elég erős kezdésnek bizonyult, magasra tett léccel. :) Az élményt nem tudja megmutatni sem videó, sem fotó, sem youtube. Pedig tényleg készültem, vártam, izgultam. :) Megnéztem számtalan koncert videót a neten, és ez még - egy szó mint száz, annál is fantasztikusabb volt. A hangja tényleg énekhang, valódi zenekarral a háta mögött, ugri-bugri félmeztelen pasik és csajok nélkül élvezhettük végig, ahogy Ő és a zenekara együtt él  a koncerttel, a dalokkal. Tökéletes összhangban voltak a színpadon egymással, és a nézőkkel is. Szerintem mindenki egy emberként énekelte az összes számot.

A képeket én készítettem, szerencsénkre közel állhattunk a színpadhoz a küzdőtéren. Természetesen így sem adható vissza a hangulat, csak érzékeltetésként mutatom őket.

Sajnos valamiért makacskodik a gépem, így csak ezt a két képet engedi feltölteni. De azért a lényeg látszik szerintem... :)

 Szóval felejthetetlen volt, remélem lesz még lehetőségünk élőben élvezni a hangját Mr. Mars :D

Wörthersee...gyönyörű

2 éve születésnapomra (kis Bazsimmal a pocakban) a férjemtől egy lehetőséget kaptam ajándékba, hogy választhatok hová szeretnék menni egy teljes, kettesben eltöltött napra kirándulni.  Mivel vízimádó vagyok szeretem a hangulatos tavakat, és 1 nap alatt nem volt nagy esélyünk túl messze menni kocsival, így a szomszédos Ausztria gyöngyszemét a Wörth-i tavat választottam. És milyen jó ötlet volt. Már akkor tudtam, hogy ide még vissza kell jönnünk. Mivel akkoris is most is szezonon kívül voltunk a környék - ami amúgy turista és nyaralóparadicsom - nyugodt és csendes volt. Idén sajnos az időjárás nem a mi oldalunkon állt, de ez nem szegte kedvünket, még a ködös párás időben is csodaszép volt minden. Sok minden nem változott a 2 év alatt, de még így is láttunk új dolgokat, noha a hely,  a tó nem nagy, de még mindig csak az egyik oldalát jártuk igazán végig. Szerintem megyünk még.... :)

...és tudom, tudom a képek nem adják vissza azt az élményt, amit személyesen átél az ember, de azért itt egy kis ízelítő, próbáljátok meg odaképzelni magatokat... 

Gyönyörű kastély

Egy valamikor szebb napokat látott étterem teraszlámpái...szerintem nagyon hangulatos lehetett

 

A mindig szép osztrák muskátlik

Apró ajándékbolt és kávézó egyben

Valahogy mindig megtalálnak ezek a kis "álomüzletek" :)

Gyönyörű szálloda Veldenben

Óriási tökök

Gyönyörű őszi dekoráció

Hangulatos kikötő, nyáron biztosan óriási a nyüzsgés itt

Vajon, hogy csinálják, hogy mindig minden virág ilyen színpompás

És akkor jöjjön az új

Végre elkészültek a képek a régi-új hálószobáról. A dekorációk még hiányosak sajnos, és azt hiszem egyenlőre így is marad, mert aprócska Balázs-kezek elől jelenleg semmi sincs biztonságban.

Először szeretnék mutatni nektek egy lámpát. Egy régi rizspapíros IKEA lámpa volt, aminek elszakadt a papírja, rozsdásodott a talpa, szóval beteg volt szegény nagyon. Évek óta vár a sorára, hogy megjavítsam, de nagyon sok ötletem közül nem tudtam melyiket valósítsam meg vele kapcsolatban. Aztán jött a csipkemánia...

Ilyen volt előtte:

És ilyen lett utána:

Egyszerűen csak lefújtam  fehér sprayfestékkel a talpát, és a rizspapír helyett kapott egy fehér vászonborítást és egy réteg krémszínű csipkét. A vászon azért kellett a csipke alá, mert nem akartam túl intenzív fényt. Igaz így elveszti a sejtelmes csipke-árnyékát, de így is gyönyörűen látszik a mintája felkapcsolt állapotban.

És akkor jöjjön még néhány további részlet a szobáról. Aki látta az előző állapotot, bizonyjára érezni fogja a hangulati változást. Én minden nap elámulok rajta, hogy mennyivel jobb ez így a szememnek.

 Végre helyet kapott a gyönyörűséges IKEA kaspóm is. Igazából egy szép szobapáfrányt szerettem volna bele, de mivel volt már kísérletem a páfránnyal, és mondanom sem kell nem úgy végződött ahogy szerettük volna (sem én, sem a páfrány :D), így úgy döntöttem ez a futós szobanövény - mivel nagyon szeret nálunk - kerül ide.
A mellette lógó mécsestartó egyszerű rafaello-s húsvéti tojás műanyag részéből készült. Hugicám nagy raffaello-fan nálunk és félre tette nekem ezt a darabját, a többi része ki tudja hova lett....:) Sokáig hányódott nem igazán tudtam mit kezdeni vele, és akkor jött az én tesóm két doboz dekorkaviccsal a kedvenc színeimmel...és ez lett belőle.

 A fémdobozok nagy kedvenceim, a pöttyös különösen praktikus, papírzsepit tartok benne, amit az apró Balázs kezecskék sem tudnak még kinyitni...és széttépni, kiszórni. :) A másik doboz még egyenlőre várja feladatát...

Lecseréltem a narancs színű falhoz passzoló vanília-narancs függönyömet is egyszerű-egyszínű fehérre. Sikerült piacolnom egy hatalmas, hibátlan darabot mindösszesen ezer forintért.

 A varrósarkom, ami nem túl nagy, így ebből kifolyólag mindig káoszos, még ha éppen nem dolgozom akkor is.

Szeretem a dobozokat, üvegeket - főleg a csatos tetejűeket - próbálok rendszert vinni néha a káoszba... és ez a cuki tűpárnát, ami szintén saját gyártású.

Újra itt

Minden kedves olvasómtól utólagosan is elnézést a hosszú hallgatásért...remélem azért még itt vagytok. :)
Gyorsan elrepült a nyár, tele munkával, tennivalóval. Igyekeztünk kihasználni a jó időt, és nem a négy fal között üldögélni (itt benn egyébként is nehezen viselhető volt a 40 fok) és sok programot szerveztünk a gyerekekkel. Természetesen idén sem maradtak ki a Balaton-parti kirándulások. Ott töltöttünk  1 kellemes hetet is. Ettünk finomakat - mindent ami tipikus Balaton - hekket, főtt kukoricát, sajtos-tejfölös lángost, ez utóbbi kislányom nagy favoritja lett. :) Mi felnőttek ittunk finom borokat is...szóval összességében klassz nyár volt. Amikor itthon voltunk akkor sem tétlenkedtünk...végre a hálószobánk kezd elképzeléseimnek megfelelően kinézni. Néhány dologban ugyan meg volt kötve a kezünk, de összességében kezdek elégedett lenni vele.Mutatok néhány előtte képet, és hamarosan érkeznek a jelenlegi állapotról is a fotók:

A képek minőségéért utólagosan is elnézést, de este 11-kor készült telefonnal...csak, hogy legyen egy előtte-utána fotónk. :) 
Imádtam ezt a színt mikor ideköltöztünk, de mondanom sem kell, gondolom mindenki így van ezzel, az évek során meguntam, már zavarta a szememet, szerettem volna valami nyugodtabb színre váltani...és mivel mostanság olyan "menők" a pasztell árnyalatok, így igyekeztem én is ebbe az irányba elmenni. Már 2 évvel ezelőtt beleszerettem ezekbe a színekbe, mikor tesóméknál festettük a lakást...azóta rágom a férjem fülét...aki utál festeni, bele is őszült a sok csiszolásba, glettelésbe. :) A lakás többi helyiségére nem tudom mikor fogom tudni rávenni.

Van még néhány dolog amin szeretnék változtatni, remélem belefér még az időmbe tél előtt, de a nehezén talán már  így is túl vagyunk. Lassan haladok az apró dekorációkkal is, mert előtte igyekszem azokat a dolgokat megcsinálni, amiket rendeltek tőlem...hát így van ez, az embernek mindig a saját marad utoljára. :)

Azért készült a gyerekeknek is néhány dolog közben. Balázsom kiságyába a fejvédő helyett kapott egy "kukacpárnát", mert szereti "gyurmászolni",  alvás közben belebújni... ennek végeredményeként már sajnos renoválásra érett, pedig még nincs 2 hónapos...már a párna. :) Így most erről nem tudok sajnos fotót mutatni, de lesz még ilyen szerintem, mert nem tudom meddig bírja a kiképzést.

Dorkámnak pedig tönkrement az ovis hátizsákja. Gondoltam varrok egy vállon keresztben hordható táskát neki, átmeneti megoldásnak míg nem találok egy kis hátizsákot...azt sajnos nem tudok varrni, még... :)
El is készült a táska, kicsit SuziArtbag stílusban...és nagy lett neki sajnos. Mert természetesen úgy készítek én táskát a lányomnak, hogy Ő maga nincs itthon :) Hát ebből is tanultam valamit. Na de sebaj, előbb-utóbb belenő majd, ha addig nem akad egy új gazdája :) Szerintem nagyon cuki, csajos.

Tehát hamarosan érkeznek a képek az új színekről, az új dizájnról és még sok másról is. Addig is élvezzük a nyár naptár szerinti utolsó napjait, még talán marad a jó idő is hozzá. Szép napot mindenkinek! :)